Újrakezdés ... alapozó

[bob]

Ervin, azért figyelmesen felnézve, itt csupa nagytudású OM fejtette ki
az oszci területet, én egy kicsit tréfából bár de gyakorlatiasan mutattam
példát (görög ham küldemény) egy "Hartley" -re, amit egy gyerek is meg tud építeni,
de a minőségi jellemzői esetleg kihívásokkal küszködik, mindazonáltal pár perc megépítés.

Ez itt a világ rádióamatőreinek "biblia" néven futó remek szakkönyve, PDF -ben letölthető
https://archive.org/details/SolidStateDesignForTheRadioAmateur1986/mode/2up

Az elektroncső kifejezetten és csak rádióamatőr terület lehet ma már, ami nem baj.
A néhai (2 kötet) műszerész tankönyveimben kb 1 oldal, az egyetemi jegyzeteimben
az egyik kötet (sok van) oldal alján egy pici ábra az elektron cső, hogy lám volt ilyen is   
Valamelyik, (elektron-fizika ?) tantárgy viszont alaposan kivesézte a belsejét mint érdekes emlék.  A félvezetők, IC -k, digit technika, kódok... stb-stb lesöpörtek mindent már akkor is.

73DX

[ha2mn]

Sziasztok,

János, 5GN nagyon jól összefoglalta az oszcillátorépítés alapelveit.

Régen az amatőr rádióadók szabadonfutó oszcillátorokkal üzemeltek. Két fő probléma jelentkezett;

1. Amennyiben az adókészülék végfoka a vezéroszcillátor frekvenciáján működött, elkerülhetetlenül visszahatott (szórt) a vfo-ra (főleg a nagyobb teljesítmények esetén - azaz már cca 5-10 W felett előfordult). Az RST-ből ekkor jelentős szerepe volt a T-nek (tone).

2. Az engedélyezett amatőrsávok 3,5-7-14-21-28 MHz felharmonikus elven kerültek kijelölésre, a VFO 3,5 MHz-en működött,
sokszorozással lehetett lefedni mind az öt amatőrsávot. Ha a vfo instabilitás miatt üzem közben 100 Hz-et elvándorolt, 28 MHz-en már 800 Hz elvándorlással kellett megküzdeni.

AM fónia üzemben ennek nem volt jelentősége, ellenben a távírósok a hajukat tépték az állandó utánhangolási korrekció szükségessége miatt. Azután még DSB adók is készultek szabadonfutó vfo-val - pedig egy stabil frekvenciájú DSB jelre sem könnyű ráhangolni a két oldalsáv ellentétes fázismenete miatt.

Amikor az amatőrök számára hozzáférhetővé váltak a kvarcok, akkor kezdődött meg a keverős (alacsony frekvenciás vfo+kvarc frekvencia) elvű, egy vagy többsávos távíró adók (garantált T=9, egészen jó frekvenciastabilitás), majd a DSB és végül az SSB adók építése.

János tanácsaihoz még két kiegészítés:

1. A (kerámia)kondenzátorok különböző hőfokfüggésű együtthatókkal rendelkeznek (klf. mértékű negatív és pozitív tk). Az oszcillátorokat meg lehet építeni úgy, hogy hőfokfüggetlenek lehetnek egy bizonyos tartományban. Az ilyen oszcillátorok tervezése elég bonyolult számítást igényel - figyelembe kell venni a tekercs hőfokfüggési együtthatóját is.

2. A stabil környezeti hőmérséklet biztosítására két megoldás létezett. A profik melegtermosztátot, az amatőr építésű készüléknél és a haditechnikai gyártmányoknál  általában hidegtermosztátot alkalmaztak.

A nagyon profik még a kvarcoszcillátort is melegtermosztátban üzemeltették.

[Ervin]

bob, 1974-től már a mi tantervünkben sem volt elektroncső. Csak annyit írtam, hogy elegáns lenne megemlíteni pár illusztrációval. Talán azért sem kellene megkerülni ezeket a jószágokat, mert ma is szolgálatban állnak.

[ha5ft]

Bob,
Ha kicsit kitekintesz a világba a rádióamatőr területen kívülre, akkor azt látod, hogy az elektroncsövek igazi reneszánszukat a hifi területen élik.
Jani, ha5ft

[bob]

Nem vagyok "csőellenes". Olvasgatva a csöves topikot is ezen a fórumon, ez is jól látható.
Építettem a homebrew QRP -hez egy erősítőt (1előerősítő + 2végcső párh), kb 120 W kimenő
és persze benne a táp is, ma is műxik másik amatőrtársnál.
Középhullámra szinte adná magára a power-fetek helyett és még CW oszcinak is (lásd USA).

Egy ismerősöm nagy hifi mániákus, a hangra használt kábelei is 1-2 GHz tranzit frekisek 
Más hobbi ...

Stabil oszci lehet még pll megoldás, vagy frekiosztós verzió, hiszen itt az esetleges
csúszás értéke leosztódik az osztás értékével (ellentétben a sokszorozással növekvővel).

De változatlanul a fentebb linkelt "ham-biblia" remekművet ajánlom mindenkinek.
Még ma is, pedig létezik a folytatása az EMRFD.

73DX

[ha5ft]

Bob,
Nem állítottam, hogy csőellenes vagy, de ezt írtad:”Az elektroncső kifejezetten és csak rádióamatőr terület lehet ma már, ami nem baj.”. Erre volt a válasz, hogy van még más terület is.
Jani, ha5ft

[ha7sg]

Szia Bob!
Neked mi a végcsövek típusa? Nekem 6146B-k.

[ha3flt]

Sok korszaknak megvolt a maga divatos tévedése az elektroakusztikában, egy időben a MOSFET-ekért voltak oda, de hiába volt elég lineáris, csőszerű a karakterisztikája, a keresztezési torzítás sokkal többet rontott rajta, aztán kitalálták, hogy jó, akkor nem is kell nekünk az ellenütemű végfok, de annak meg más gondjai vannak, aztán a visszacsatolásokat kiáltották ki hibásnak az erősítőkben, ami torzításban sokat javít, de módosítja a hangképet, más hibát visz be - az emberi fül meglepően érzékeny -, valamikor jöttek a spéci tranzisztorok, IGBT-k is, az áramgenerátorok zajai stb. stb.

Mióta minden digitális eszközről van lejátszva, DAC-okról, amik közt a legújabb chipek mellett, mint pl. az ES9038, szintén helyet kapnak a harminc éves (nem szigma-delta) technológiák meg az R2R DAC-ok is, meg ahogy fogynak a jó csövek, a csöves erősítők valahogy mintha kezdenének visszaszorulni, csak mostanában a kínaiak ráfeküdtek a kicsit különc, de már megfizethető, középszerű kategóriába tartozó csöves erősítők és persze csövek gyártására is...

A csöves végfokokban is van torzítás bőven, miközben a félvezetős áramkörök egyre fejlődnek... Például a hasonlóan jó, mega-giga paraméterekkel rendelkező műveleti erősítők egészen más hangokat tudnak produkálni egymáshoz képest egy kapcsolásban, már meg sem lepődöm rajta, ezeket már én is hallottam és nem is kellett hozzá nagyon drága eszköz. Pedig az egyszerű műv. erősítős kapcsolásokban nincs túl sok munkapontbeállítás meg sok elrontható dolog. :-) Vagyis a legjobb hangú(nak ítélt) cuccok közt - még magyar terméket is találni köztük - már bőven van tranzisztoros végfok is. A csöves az én érdeklődésemen teljesen kívülesik, bár inkább praktikus okokból.

Egyéb kísérletek is történnek mindenféle nem szokványos tápmegoldásokkal, mert a hétköznapi tápok tényleg elég zajosak, aztán trafós "erősítőkkel", trafós I-V átalakítókkal (a DAC-okhoz) elképesztő minőségben, de ez már más téma.

Más: sokszor a hifiben az a durva, azért _is_ használnak olyan jó kábeleket a digitális kommunikációhoz, mert meglepő helyeken tűnnek fel nem hibamentes átviteli módok, amikről nem is gondolná az ember, hogy nem bitről bitre azonosan megy át információ... kell a tartalék. Máskor meg agyrém, amiket állítanak, de azt most hagyjuk. Sokszereplős kísérletezés ez is sok vitával, és persze én is hülye vagyok, hogy céltáblát csinálok magamból e téren, de így megy ez. :-)

[ha7sg]

Tibor, Tibor!
Neked annyi!
"A csöves végfokokban is van torzítás bőven, miközben a félvezetős áramkörök egyre fejlődnek.."
Ez kész szentségtörés! A HIFIsták keresztre feszítenek.
Meg mi lesz a csöves biznisszel? Most ezek után az 1 db 20e Ft-os csővel megépített fél W-os erősítőt ki fogja megvenni 100 ezerért?!
Egyébként ne felejtsük el az ezüsthuzalból tekercselt hálózati trafót se!

Végül is mindig kell hinni valamiben!

[bob]

Szia Bob!
Neked mi a végcsövek típusa? Nekem 6146B-k.

Szia Gábor

Nem nem az volt (az FT101ZD végcső, vagy Sylvania Drake-TX4 ?),
hanem valamelyik QQE, illetve annak az orosz megfelelője lett a 2 végcső párhuzamosan
az EL (?) előerősítő után.
Kisérleteztem földelt rács - földelt katód verziókban és sokat vesződtem az előfesz (rács)
stabilizálással, ami először zener "erdő" volt, majd végül egy "marha" nagy táp-tranzisztor (hi).
Mivel az egész úgy ahogy volt elment már régen a tartalék csövekkel együtt, így nem emlékszem
a végeredményre. Akkoriban minden csövemet is elajándékoztam ( KHz - GHz ).

73DX

[hg2ecz]

Minap szembe jött egy érdekesség, amit nem tanítottak meg se a technikumban, sem az egyetemen:



Értelemszerűen a delta annyival nagyobb menetszámú, hogy a csillag feszültségét adja. A trükk ügyes dolgot hordoz és a fizika törvényszerűségén alapszik.

[Ervin]

Gamma tachoban találtam ilyen kapcsolást. Dobkemence schrage-motorjára volt ráakasztva.

[bob]

Adatátvitel, de nem a Bell Lab munkatársai a fotón.
Ez sem rossz az oldal címét tekintve, lám megyen ez cső nélkül is 
Asszem feszülni kellene annak a spaginak, de ez egy másik tudományos-ham-net-fórum
elemzésére vár. 73DX

[HA5OPI]

A trükk ügyes dolgot hordoz és a fizika törvényszerűségén alapszik.

Az a trükkje, hogy a csillag és a delta közt van némi (célszerűen 60 fok) fázistolás?