Az egyes sávokra vonatkozó információk > 137 kHz és alatta
Amikor még csövek sem voltak
ha5di:
Izgalmas dolog az SDR és a mindenféle számítógéppel segített rádiózás. Nézzünk vissza egy kicsit a múltba, amikor még megfelelő rádiócsövek sem voltak.
A rádiózás hőskora természetesen összefonódik a katonai híradással. A rádió egyik kézenfekvő alkalmazása a tengeralattjárókkal való kapcsolattartás, azon belül is a hosszúhullámok alkalmazása.
Már az első világháborúban is használtak nagyteljesítményű adókat parancsok, meteorológiai és egyéb infó eljuttatásához a tengeralattjárókhoz. Sokáig a legnagyobb a német naueni volt, ahol 1920-ban egy 150 és egy 400 kW-os állomás dolgozott 32 illetve 25 kHz-en. Ezzel állították fel a távolsági világrekordot 19300 km-es távolsággal.
Akkoriban persze ezt csöves adóval nem tudták megoldani (max 1 kW lehetett csővel akkoriban), helyette un. gépadókat alkalmaztak, amik forgógépek voltak, s ezeket modulálták távíróval illetve a magasabb frekvenciájúakat fónián.
Igy nézett ki az adó:
És itt a kapcsolási rajza:
A hosszúhullámú haditengerészeti rádiózás történetéről a Haditechnika c. lap 2007 márciusi számában jelent meg egy kiváló cikk
Német tengeralattjárók rádióirányítása a második világháborúban
címmel, tele izgalmas további részletekkel.
hg2ecz:
Érdekes, hogy az általad említett berendezés kimarad a rádió-történelem oktatásból.
http://wiki.ham.hu/index.php/Alexanderson_altern%C3%A1tor
http://earlyradiohistory.us/1916alt.htm
Pedig a szikratávíróval való első kísérletek után 10 évvel ez egy nagyon nagy ugrást jelentett. Hiszen már rendes spektrumképe volt és nem szórta szanaszét az étert.
Ami a jelen hobbistáit illeti: az Alexanderson-alternátor vételben is működik - mint szinkronkeverő. Ekkor az állórészre vezetett antennajelet a forgórész (eredetileg adáskor gerjesztett) tekercsében lekeverve megkapjuk.
Akartam keresni interneten beszámolót ilyen játékmodellekről (összefutottam már ilyenekkel), sajnos most nem találtam.
ha5di:
Tegnap azon gondolkodtam és mondtam is HA5LV-nek amikor összefutottunk, hogy talán lehetne csinálni valami villanymotoros QRP riget 160m-re :)
Tényleg, nincs egy gépészhajlamú olvasó? A hozzávaló számítógépes frekvencia (fordulatszám) stabilizátort biztos össze tudjuk dobni :)
hg2ecz:
Annó 500 kHz alá dolgoztak. Oka: fordulatszám és pólusszám szorzata.
Számold ki, mennyivel tudnád pörgetni a cuccot? Normál villanymotor 2800-as fordulat, 5000-es fordulatot kevés cucc birja a lakossági szegmensben (PERCENKÉNT!). No osszuk gyorsan 60-nal.... 100/másodperc alatt vagyunk.
Pólusok: 137 kHz-hez a kört szét kell barkácsolnod, hogy az 1370 póluspár meglegyen. Itt a szívás a nagyfreki esetén. És még nem vagyunk az 1,8 MHz-nél ...
------------
Azonban 100 kHz vagy az alatti kísérletekhez (akár kisteljesítményű szobai bemutatóhoz - mint oktatási segédeszköz) kiváló lehet. Átlátható!
ha5di:
Többszörözővel gondoltam, mint anno...
Navigáció
[#] Következő oldal
Teljes verzió megtekintése